2020. május 12., kedd

Az én utam (Jung JaeWon "One")

Sziasztok!

Music challenge - Angela Zhang - All From Me
Hát ez lett, ami lett xD Eredetileg egy JenKait terveztem, de az egyelőre túl nagy fának bizonyult a fejszémhez képest, szóval ez ilyen last minute ötlet volt.
De legalább rövid, úgyhogy nem kell vele sokat szenvedni xD Jó olvasást nektek!


my favorite kpop male/boys on We Heart It


Lépteim magabiztosan haladnak a hosszú folyosón, erőt ad nekik az előttük álló tengernyi lehetőség. Eszembe jut a rengeteg ötletem, amik a “szakértők” szerint nem elég megnyerőek a piachoz. Szerencsére a piac már nem számít.
Úgy érzem, a mosolyom egészen a végtelenségig húzódik örömömben. Végre végleg itt hagyom ezeket a folyosókat - a falakat, amik luxusbörtönömként szolgáltak; a hírhedt fogdát, amiből két éve sehogy sem sikerült kitörnöm. Semmi sem volt elég jó, esetleg valami épp közbejött, viszont kifogások, azok mindig voltak.
Tekintetem megakad a hiányos számú iKON képen, a vigyorom pedig azonnal lehervad. Hanbinra gondolok és arra, hogy pár héttel ezelőtt mit meg nem adtam volna, hogy cseréljek vele, hogy ő a családjával maradjon. A botrány ellenére is, amit a nyakamba kaptam volna a szabadság mellé.
A keserűséget viszont hamar felváltja az elégedettség és az öröm, ahogy nem sokkal arrébb a gondnok éppen leakasztja a saját portrém a falról. A képen az ajkaim komolyan ülnek arcomon, viszont a tekintetem sugárzik, majdnem annyira, mint most. Volt idő, amikor azt mondtam volna, hogy az volt életem legboldogabb napja, amikor aláírtam a szerződést, amikor megfotóztuk az anyagot, amikor kikerültem a többi előadó mellé.
Akkor még tele voltam reménnyel, azt hittem végre ráléptem a saját, tökéletes utamra, amin majd hosszú éveken keresztül fogok sétálni, egészen nyugdíjas koromig. Hiszen ki ne akarna a YG Entertainment első férfi szóló előadója lenni tizennégy év után? Ez csakis a világ legjobb dolga lehet - gondoltam akkor. És bár tényleg rengeteg mindent kaptam tőle, és a cég nélkül nem lennék itt ahol, mégse tudok elsiklani afelett, hogy mennyi mindent vett el.
Az én hibám is. Túl nagyok voltak az elvárásaim. A 1Punch után azt hittem, itt más lesz, azt hittem, kibontakozhatok, hogy a két évad Show Me The Money-s szereplés után szabad kezet kapok, rengeteg lehetőséggel, rengeteg comebackel és fellépéssel. Ehelyett a fogdában kötöttem ki, mint sokan mások.
A YG alatti debütálásom óta eltelt idő és a “bezártság”, viszont lehetőséget adott arra, hogy tervezzek, hogy átgondoljam ki is vagyok valójában. Fiatalkorom óta formálnak más és más személyiséget belőlem, kedvük szerint játszadoznak velem, eldöntik helyettem mit szeretek és mit nem, hogy mi a stílusom. Játszanak velem, akár egy kirakatbábuval, sajnos számukra mindigis csak az voltam.
De ez mind a múlt. Szükséges rossz és szükséges jó egyben. Lehet a YG nélkül nem lenne most saját cégem, lehet a YG nélkül már legalább három albumot kiadtam volna és boldogan élnék, talán kevésbé ismerten, de boldogan. Viszont ez mind csak feltételezés, amit el kell engednem.
Mostantól mindent bele kell adnom. Jobban, mint bármikor. Mindenem bele kell tennem. Csak magamra számíthatok. Az elmúlt évek erőfeszítései, amikor azt hittem már nincs tovább, amikor azt hittem elértem a határaim vagy épp túlléptem őket… Akartam én egyáltalán? A mostani akarásomhoz képest, minden amit eddig tettem eltörpül a távolban, majd teljesen eltűnik a szemem elől.
Kilépek a főbejáraton, mélyen beszívom a levegőt, magamévá teszem a szabadság érzését. Hitetlenül felnevetek, miközben a hajamba túrok. Nézem az elhaladó embereket, ahogy a nekik szánt útjukat keresik vagy épp járják.
Elindulok a sajátomon, s tudom: a végén Önmagamat találom majd.

10 megjegyzés:

  1. Szia! ^^

    Ez a kis történet nekem egy az egyben olyan volt, mintha maga One mondta volna el. Igazából nem ismerem őt és a történetét, de ha ez tényleg megtörtént vele és így, akkor méginkább csak ezt az érzést erősíti.

    A hiányos iKON képnél még jobban elszontyolódtam ;;;
    Milyen sok idol lehet, akik így érzik, ahogyan leírtad. Tiszta és természetes gondolatok és érzések vannak benne, megbánás, beletörődés, mi lett volna, ha.., erőfeszítés, ami lehet fölösleges is volt.. A legjobban zat utálom, amikor megmondják nekik, hogy mit szeressenek, milyen legyen a személyiségük. Miért kell felvenniük álarcot? Mintha ettől igazibb és szerethetőbb lenne valaki, mint a valódi értékes önmaga.. Fuh. Viszont One sorsának alakulásából azt vetem ki, hogy saját cége lett, mégha el is megy a YGtől, saját céljait és vágyait követheti. Saját maga ura lehet és felfedezheti, kiteljesítheti önmagát. Az idő, amit ott töltött a cégnél, egy részről fölösleges is lehetett, de végül odavezetett, hogy ezt elérje.

    Amit mondtál, hogy szerinted a dal miről szól, átjött a novellából. Kissé keserédes, de egy jobb jövőt tartogató ígérete is van.

    Ez a rész tetszett a legjobban: "Nézem az elhaladó embereket, ahogy a nekik szánt útjukat keresik vagy épp járják. Elindulok a sajátomon, s tudom: a végén önmagamat találom majd."

    (És uu de tetszik a kis fanartos rész a blogodon, ha jól látom, kicsit szerkesztettél rajta, olyan szép ;;)

    Köszönöm, hogy olvashattam!! Várom a következőt! ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaaaa!

      Ide is ide értem lol

      Az volt a tervem, hogy minél élethűbb legyen, úgyhogy örülök, hogy úgy jött át, mintha Jaewon mondta volna. Jajj, ez ilyen rejtett iKONIC énemnek kellett. Meghát Jaewon és Binie ugye köztudottan jó barátok, ugyhogy íyg adta magát, aztán már nem tudtam elengedni a gondolatot.
      Igen, Jaewonnak saját cége van, szerencsére :D
      De egyébként ugye már azóta adott ki saját full albumot, ami tényleg az ő munkája és ugymond ő van benne, de nem tetszik rip xD Na mindegy, az embert attól még támogatom all the way! :3

      AAAAAA imádom, amikor az emberek idéznek TŐLEM omg, tőlem hihetetlen xD Köszönöm ♥

      Köszönöm azt is, hogy írtál és bocsánat, hogy csak most írtam vissza ♥

      Törlés
  2. Szia!^^
    Olyan szomorú volt most így olvasni az Ikonról, bennem is újra ott van a hiány :(
    Szépen leírtad, hogy hogyan is érezhet egy idol, milyen gondolatok lehetnek a fejében egy-egy comebacknél, mikor befestik a haját, vagy bármi olyat csinálnak rajta, amit ő nem szeretne. Én mindig is rosszul voltam a Kpop ezen részétől, szerintem undorító, ahogy ez sokszor működik, hogy kiszipolyozzák az embereket és a tehetséges álmukat követő fiatalokból még az életet is elveszik. Nagyon szomorúnak tartom ezt, és most ezzel a novellával sikerült is ezt az érzést átadnod One-on keresztül.
    Nagyon azonosulni tudtam One gondolkodásával, én is így fogom fel a dolgokat, hogy minden azért történik, hogy aztán a helyes útra lépjél, ha készen állsz rá. Hiába volt sok a szenvedése, One is tudja, hogy most a saját útját járja, és itt ez is volt a lényeg.
    Ha jól értettem, lett egy saját kiadója, ami annyira satisfying, ez is bizonyítja az előbb leírtakat.
    Az utolsó bekezdést nagyon eltaláltad, szívemből szólt ^^
    Köszönöm, hogy olvashattam, egy élmény volt!^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :3

      Az iKONról már mindig keserédes olvasni, csakugy mint a Monstaról, hát vérzik a szívem a kedvenceimért TT

      Igen, szerintem is undorító és elszomorító. Érdekes, hogy mennyien tudják ezt, mégis sokan idolok akarnak lenni és lesznek is... Remélem azért tényleg boldogok is tudnak lenni.

      Hát próbálnám én is így felfogni, de nagyon nehéz. Viszont ahogy telik az idő, az élet mindig az arcomba vágja, hogy látod, látod, ezért történt így meg ezért XD

      Yassss, lett neki *-* Megérdemelte, most már boldogan csinálja amit szeretne, meg turnézgat emg lépeget fel :3

      Köszönöm, hogy írtál és naaaagyon nagyon sajnálom, hogy eddig tartott válaszolnom TT ♥

      Törlés
  3. Szia! ^^

    Ezt a kommentet még tegnap megírtam, de az internet volt olyan drága, hogy nem küldte el, így ismét itt vagyok. xD

    Rögtön eszembe jutott a 1Punch debüt, hát mekkora jamem volt az, olyan tündériek voltak Samuval, meg kellett őket zabálni. A hiányos iKON képnél meg összetört a szívem, elmondhatatlanul hiányzik nekem Hanbin és a mai napig dühös vagyok a cégre. Mondjuk én mikor nem vagyok dühös a YG-ra??? xD

    Nem szeretem a kpop ezen részét (meg sok másikat se), gyűlölök belegondolni, hogy az előadók mit élhetnek át a siker felé vezető úton és hogy a cégek többsége nem is emberekként kezelik őket, csak pénzként. Fujj. Komolyan csodálom, hogy képesek megtartani az álmaikat és menni előre, nekem nem lenne hozzá idegzetem szerintem. :')

    Tetszett, ahogyan megjelenítetted One hozzáállását a dolgokhoz, én is hajlamos vagyok úgy gondolkodni, hogy minden okkal történik és azért volt, hogy tanulhassak belőle és tovább tudjak mozogni az életemmel.

    Én is az utolsó bekezdésre voksolok, ami igazán megfogott! Olyan szépen elzárta az egész mondanivalóját. uwu Köszönöm szépen, hogy olvashattam, várlak a kövi körben is! uwu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj, most én is azt irom, hogy ezt a kommentet már megírtam májusban, és felejtsük el, hogy azóta eltelt több hónap pls xDDDDDD De komolyan, katasztrofális vagyok, sajnálom! TT

      Igeeeen, nagyon aranyoska voltak együtt uwu Azóta mennyit nőttek! YG-re meghát... igen, mikor nem mérges az ember? Mármint a YGmenjenapicsábá érzés ilyen örök dolog xD

      Ez a legjobb fajta gondolkodás, és tényleg megkönnyíti az ember életét. Jó neked, hogy te is inkább ilyen vagy, mintsem a teljesen maga alá temetkező típus, mint én :'D

      Jajjj, az az utolsó bekezdés :$ Olyan büszkévé tesz, hogy ennyire tetszett mindnekinek *-*

      Köszönöm szépen, hogy írtál ♥

      Törlés
  4. Esküszöm, ez a Hanbin-téma még számomra mindig feldolgozhatatlan, magam sem tudom, hogy jobb így vagy sem, de remélem hogy ő jól érzi magát és továbbra is fogja csinálni a demókat, egyszer meg majd visszatér, ha készen áll rá. Azt is szeretném, hogy az ikon újra ikon legyen, mert ettől a megcsappant létszámtól a szívem összeszorul T_T De remélem, hogy mindenki a számára legjobb döntést fogja hozni.

    Ahogy szerintem Jaewon a legjobbat hozta, bármelyik entnél jobb lesz neki, vagy azt se bánom ha összefognak Hanbinnal és lesz egy duójuk haha.

    Szerintem ebbe benne volt minden, amit akartál. Az elengedés, aztán a megkönnyebbülés és erő egy új élet kezdetéhez.

    Örülök hogy nem skippeltél, de nagyon sajnálom, hogy ez lett az utolsó challenge novellád T_T

    Sok kitartást és ihletet a továbbiakban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te feldolgoztad már? Én nem TT Soha enm is fogom, a z egyik elgnagyobb loss az életemben esküszöm TT

      Örülök, hogy eddig elrugdostál ebben a challengeben! Nélküled már rég feladtam volna, sőt nélküled és a noszogatásod nélkül nem is vágtam volna bele. Úgyhogy tényleg ezer hálám ♥ Nélküled már sokmindent feladtam volna tbh ♥

      Szeretlek :3 ♥

      Törlés
  5. Szia!
    Hűha, hát azért ez elég komoly lett. Olyan jól megragadtad ezt az egész életérzést, amit nemcsak One élhetett át, hanem még sokan mások. AZ első mondat annyira megtetszett, azt hittem valami happy dolog lesz, de ahhoz hogy megtalálja önmagát, és a boldogságot, ahhoz mindezeken át kellett mennie. És így lesz teljes a történet.
    Nem tudok többet mondani, mert minden gondolatomat elmondták már előttem, és valójában már te is ezzel az egypercessel.
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Aztaaaa! Nagyon örülök, hogy átjöttek az érzések, hogy siekrült őket életszerűen megfogalmaznom.
      Az biztos... sok nehézséggel meg kell küzdeni az életünk során, szóval igen, One története ezekkel a nehézségekkel együtt igazán boldog. Így kiérdemelte.

      Köszönöm, hogy írtál :3

      Törlés